Régi időkben... /Wie in alten Zeiten
12:15:00Egy este, mesenézés közben Bori megkérdezte tőlem, hogy miért horgolok minden este. Akkor azt válaszoltam neki, hogy azért, mert szerete...
12:15:00
Egy este, mesenézés közben Bori megkérdezte tőlem, hogy miért horgolok minden este. Akkor azt válaszoltam neki, hogy azért, mert szeretek horgolni, de később elgondolkodtam. Miért is szeretek kötni, horgolni, varrni, hímezni?
Gyerekkoromban a legszebb és legdivatosabb pulcsijaimat anyukám kötötte nekem. És ha már nekem kötött, készült a barátnőimnek is hasonló. Abban az időben a kötés, horgolás feldobta ruhatárunk, viszonylag olcsón juthattunk "designer-darabokhoz".
Ha még egy picit visszamegyünk az időben -mondjuk megnézzük a Váratlan utazást😄-, azt látjuk, hogy a kézimunka éppolyan része a napi tevékenységnek, mint a főzés, mosogatás. Természetes volt, hogy a család az anya, a nagyobb lányok által kötött, horgolt holmikat viselte, hogy a terítők, függönyök, ágytakarók, vállkendők saját készítésűek. Bevallom, nekem ilyenkor kicsit összeszorul a szívem...
Ma a saját készítésű kötött, horgolt holmik drágábbak, mint a boltban vásárolt társaik. Így a kézimunka egészen más szerepet kap életünkben. Az enyémben legalábbis.
Egészen egyszerűen örömet okoz. Megnyugtat, kikapcsol. És a legszebb benne, hogy a folyton ismétlődő mozdulatok egyfajta meditációvá teszik: kötés, horgolás közben a gondolataim szabadon áramolhatnak. Valahogy olyan ez, mintha minden hangulatom, gondolatom, ötletem, álmom, emlékem beledolgoznám a párnákba, takarókba, sapkákba, sálakba, zoknikba. És ettől lesznek ezek a kézimunkák különösen személyesek, mesélnek, élnek.
Szóval miért is horogolok (kötök, kézimunkázok)?
Mert a kézimunkával töltött idő az Én-időm.
Mert kikapcsol, megnyugtat.
Mert maradandót alkotok.
Mert megvalósíthatom, kifejezhetem önmagam.
Mert így marad belőlem valami akkor is, mikor már nem leszek.
Mert melegséget ajándékozok a munkáimmal.
Mert boldoggá tesz engem, és másokat is.
Az utóbbi időben újra ragaszkodom a minden esti horgoláshoz. Takarót horgolok, ami majd a hűvös nyári estéken a kertben melegít bennünket. És már vár a következő takaró, amit több, mint két éve kezdtem, és most szeretném befejezni. És akkor szembejön velem ez a fotó, és tudom, hogy most nincs megállás. Takarógyártásba kezdek, granny-ket horgolok, mindenfélét. Mert örömet okoz. És mert egyszer szeretnék egy ilyen kis sarkot magamnak...
 |
| Forrás: Pinterest |
