Az ablakok nyitva vannak, mióta végre tényleg nyár van.
Miközben Borcsát szoptatom, már érzem, de igazán intenzív addigra lesz, mire mi is lefekvéshez készülődünk. Szinte tapintani lehet, annyira édes, finom, balzsamos.
Hársillat. Északi völgyünkben picit később és talán kicsit tovább is virágzik, mint máshol. Délelőtt nem érezni, csak a rengeteg méh folyamatos döngicséléséből halljuk, hogy "valami van". Az erdő széle tele van kaptárakkal, szorgos kis lakóik keményen dolgoznak.
Én pedig egyszerűen csak élvezem. Az ágyban fekve, álmomban is...