Írhatnám, hogy már akkor érzem az illatát, ha kilépek a házból -ami egyébként igaz is-, de a konyhánk is folyton medvehagymaillatú.
Mikor két hete elindultunk szedni, néhány 2-3 cm-es kis hajtás fogadott bennünket az erdő szélén, a sűrűben semmit nem találtunk. Szombaton gyorsan megszedtük a salátának, kenyérnek valót, hétfőn már egy kosárral gyűjtöttünk egy óra alatt, szerdán pedig kaszálni lehetett mindenhol az erdőben. Hát kaszáltuk. Ha nem esik az eső, ma folytatjuk, de holnap mindenképpen.
Imádjuk. Mindannyian. Eddig főztem belőle levest, sütöttem medvehagymás kenyeret, a hosszú hétvége kedvelt vacsorája volt a medvehagymás krumplisaláta, hétfőn Ildiékkel medvehagymás nokedlit ettünk, sőt tegnap este a krumplifőzelékbe is belefőztem. De isteni volt vasárnap a reggeli rántottába, és csak úgy rágicsálni is nagyon jó.
Idősebbek is elkezdhetik, de a legkisebbek is élvezettel fogyasztják. Még akár fogak nélkül is...
Holnap pedig a bográcsoláshoz medvehagymás csiga készül. Végre.