Már tavaly télen is fáztak a kávésbögréim, főleg, mert szeretem őket a kertbe is magammal vinni, de nem voltam jó gazdájuk, és nem kaptak kabátot.
Vasárnap éjszaka végre elkészült a kabátka, kapott szép, fáradt rózsaszín gombokat is, hogy passzoljanak aktuális kedvenc rózsás bögrémhez.

Meine Kaffeetassen froren schon letzten Winter, ich nehme sie ja ganz gerne auch in den Garten mit, ich war aber zu faul um Mäntelchen für sie zu stricken.
Sonntag Nacht hatte ich aber zeit und Lust, und strickte endlich einen Tassenwärmer, es bekam auch altrosa Knöpfe, so passt es zu meiner aktuellen Lieblingstassen mit den Rosen.

És jött a hétfő reggel... Bori álmosan kibotorkált a konyhába, majd hirtelen felcsillant a szeme: "Anya, kötöttél a bögrémnek kabátot?"...
És már nem tudtam meggyőzni, hogy azt a saját bögrémnek kötöttem. És különben is, rózsaszín gombok vannak rajta... :-)

Und dann kam der Montagmorgen... Bori kam verschlafen in die Küche, und plötzlich wurde sie hellwach und lächelte: "Mami, hast du einen Mantel für meine Tasse gestrickt?"...
Und ich konnte sie nicht mehr überzeugen, dass ich diesen Mantel für MEINE Tasse gestrickt habe. Und es hat ja rosa Knöpfe... :-)