"Hangosabbak ma az utcák,
Gyerekektől népesek,
Valahogyan még a nap is
Szebben ragyog, fényesebb.
Izgatottan várt e napra
Minden kezdő kisdiák:
Az iskola előttük is
Kitárja ma kapuját.
Megtanulnak betűt vetni
A tétova kis kezek:
Csengő-bongó szép szavakkal
Telnek majd a füzetek…
Ma, amikor útnak indul
A sok kicsi iskolás,
Kívánjuk, hogy öröm legyen
Számukra a tanulás!"

(Szalai Borbála: Legyen öröm a tanulás!)

Nagy nap a mai. Máté és Dávid iskolába mennek. Nagyon büszkék vagyunk rájuk. Mi sajnos nem tudunk ott lenni az évnyitón, hiszen Pécsett járnak iskolába, de Apa ott van, lefotózta őket az osztályban, ahogy büszkén ülnek egyenruhájukban az iskolapadban.
A fiúk iskolába készülése szép emlékeket ébresztett bennem. Imádtam iskolába járni, a mai napig megszállottja vagyok a papír- és írószereknek, iskolakezdés idején irigykedve szemlélem a környezetemben mindenféle csodát vásárló anyukákat, irigylem tőlük a tankönyvek friss illatát, a könyvkötést, a tolltartó rendezgetését, a ceruzahegyezést. És persze az uzsonnacsomagolást is.
Nevessetek ki nyugodtan, de már azt tervezgetem, miket sütök majd Borcsának tízóraira, ha iskolás lesz...
És ilyenkor szeptember elsején/elején legtöbbször muszáj megnéznem a Szerelem hálójában című filmet is, ha másért nem, hát a "csokor kihegyezett ceruzáért".
Szóval hajrá fiúk, csak ügyesen!!!