Van, hogy az ember hall egy kedves dallamot, és dúdolni kezdi. Aztán egyszer csak azon veszi észre magát, hogy órák, napok óta ugyanazt dúdolja, és hiába próbál másra figyelni, mást énekelgetni magában, csak visszatér az édes dallam.Valahogy így vagyok én Borcsával. Leültem, hogy írok a faluról, tervekről, alakulóban lévő érdekes dolgokról, közben pedig egyre a babakocsiban alvó pici...

Read More

Amikor Borcsa még a pocakomban volt, tele voltam félelmekkel. Féltem, hogy nem értem majd, nem tudom, mikor mire van szüksége, hogy türelmetlen leszek vele, hogy nem leszek jó anya, nem tudok megfelelni az elvárásainak.A kórházban töltött hosszú idő alatt pedig lassan, de biztosan rám tört a szüléstől való félelem. Nem a fájdalomtól féltem, hanem a bizonytalantól, vajon tudom-e...

Read More

"Ő az, kit pont ilyennek láttam Mikor izgatottan vártam Hogy csak ő jöhet Ő az, s mit önmagamról hittem Mindent félre kellett tennem Ez már az új szerep Változom, hogy megfejtsem őt Bámulom, s lelkembe lát Hallgatom a jövőidőt Hogy merre visz tovább..." ...

Read More