Vasárnap óta vagy húszszor elolvastam. Annyira a hatása alatt vagyok, hogy muszáj időről időre gép elé ülnöm, és újra elolvasni. Talán mert bennem most annyira kusza minden, és vágyom a régi, megszokott rendre, a hajnalban megírt listákra, a napközbeni ötperces kávékra, mikor boldogan látom, hogy már mennyit haladtam...
A példaképek általában idősebbek nálunk, én legalábbis eddig így gondoltam. Virtuális ismeretségünk kezdete óta csodálom Viri munkáit, és minél többet beszélgettünk, annál közelebb éreztem magamhoz. Ezt az írását olvasva azonban már tudom, több ő nekem barátnál. Igazi példakép, akitől nagyon sokat tanultam az elmúlt másfél évben. Köszönöm.

http://tubaroza.blogspot.hu/2015/09/az-en-24-oram.html

Olvassatok Tubaroza-t!