Miközben minden változik körülöttem, vannak barátságok, melyek állandóságukkal olyan biztonságot adnak, aminek bármikor nekitámaszkodhatok. Vannak ember barátaim, akik az elmúlt hetekben nehéz pillanatokon segítettek át, mutatták a helyes utat, mikor komoly döntéseket kellett hoznom, és akikkel önfeledt, boldog pillanatokat oszthatok meg.És vannak ők. Akik nélkül már rég nem önmagam lennék, akik ragaszkodásukkal, feltétel nélküli szeretetükkel, kitartásukkal és megértésükkel...

Read More

Fagyos, deres volt reggel minden, ropogott a fű a lábunk alatt, ahogy hordtuk be szép sorban a dobozokat, zsákokat a kicsi házba. Most már tényleg minden fontos ott van: rózsás ágynemű, magyarságos könyvek, angyalkák, csipkék, a tulipános tálas, csodaszép bádog locsolókannám. Szeretettel simogatta végig tekintetem a falakat, boldogságos érzés volt kinézni az ablakon a falura, még a majdani...

Read More

Hiába ismer (és szeret) az ember valamit kicsi gyerek kora óta, felnőttként másként látja, vagy nem is látja, és van úgy is, hogy egyszer csak -sorsszerűen- rájön, hogy a szeretet, amit érez, sokkal mélyebb, sokkal igazabb, mint ahogy korábban gondolta.Ez történt velem, Csipkerózsával és velem tegnap. Kolléganőmmel mentem, dobozokat, postaládát vittünk, no meg szerettem volna megmutatni neki a...

Read More

Két hely van a világon, ahol Csipkerózsát életre lehet csókolni. Az egyik jelenlegi "tartózkodási helye", Terecseny, a másik Szentendre, a girbe-gurba kis utcákkal, sikátorokkal, csodálatos templomaival, tornyaival, a Templomdombról lenézve a háztetőkön megcsúszó napsugarakkal, édes kis kávézóival, hangulatos tereivel, a Bükkös patakkal, a patakparti sétákkal, a barátaimmal. És persze Kovács Margittal, az élő kerámiákkal. Kisgyerekként Leányfalui telelések során az...

Read More