Már gyerekkoromban is imádtam a fonalakat, gombolyagokat, egészen kicsi voltam, amikor megtanultam kötni, és megszámolni sem tudom, mennyi babaruhát kötöttem, mire neki mertem állni az első pulóvernek. Aztán nem volt megállás...
Persze ezt örököltem, hiszen nem emlékszem, hogy bármikor is láttam volna anyukám esténként kötése, vagy horgolása nélkül ücsörögni a tévé előtt.:-)
Schon als kleines Mädchen habe ich Wolle geliebt, so habe ich ganz früh stricken gelernt. Ich kann mich nicht genau erinnern, wie viele Puppenkleider ich gestrickt habe, bis ich mich getraut habe, endlich etwas für mich zu stricken. Danach gab es kein Ende mehr...
Na ja, es ist kein Zufall. Meine liebe Mama sah immer mit ihrer Strickerei beim Fernsehen.:-)

Hosszú ideig nem kötöttem semmit, valahogy hiányzott a megfelelő inspiráció. Most is inkább horgolok, de a múlt csütörtökön érkezett csomag miatt muszáj lesz elővennem a kötőtűimet is...
Seit Langem habe nichts mehr gestrickt, irgendwie hat mir die richtige Inspiration gefehlt. Zur Zeit häkele ich ja auch lieber, aber das Paket, das am Donnerstag kam zwingt mich meine Stricknadeln wieder hervorzukrammen...

Ugye milyen csodálatosak?
Sind die nicht wunderschön?

Egy ideig csak nézegettem, simogattam őket, élveztem a hihetetlen puhaságot, a színek megnyugtató pasztelljét. És álmodtam belőlük. Puha kendőt, sálat, sapkát, meleg zoknit, finom takarót.
Eine Zeit lang habe ich sie nur angesehen und geschmeichelt. Ich habe die unglaubliche Weiche und die beruhigende Pastelltöne genossen. Und ich habe geträumt. Weiche Schals und Mützen, warme Socken und Handschuhe, eine kuschelige Decke.

És ha már kényeztetés, egy új könyvvel is megleptem magam.:-)
Und wenn es schon um mein Wohlbefinden geht, habe ich mir auch ein neues Buch gegönnt.:-)


Már csak idő kellene, hogy csak kössek és horgoljak. De ezen a héten... Mert ez az én hetem lesz.:-)
Ich brauche jetzt nur noch zeit um zu Häkeln und zu Stricken. Aber diese Woche... Denn diese wird meine Woche sein.:-)