Mindennapok
Egyedül. Folytatom.
5:06:00Az élet néha utólag igazol bizonyos döntéseket, még akkor is, ha a döntés pillanatában maximum a elmeorvosi kezelés látszik igazoltnak. Bolondnak néztek sokan, mikor Csipkerózsát megvettem, és nem tudtam, nem akartam magyarázkodni senkinek. Én tudtam, hogy szükségem van rá, hogy szükségünk van egymásra. És lám, az idő engem igazolt...
Semmi sem tart örökké, a dolgok, a világ, minden változik, és ahogy egy nagyon kedves barátom mondta hónapokkal ezelőtt: mi a mindennél is többet változunk.
És valóban, amiről azt hittem biztos, örökös, homokszemekként folyt ki az ujjaim közül. De tudom, már érzem, a változás jó.
Telis-tele a levegő, a fejem, a szívem tervekkel, álmokkal, és ezeket meg kell valósítanom. És ha egyedül valósítom meg őket, annál nagyobb lesz az öröm, az elégedettség.
Csipkerózsa új esélyt kapott, lehetőséget egy új életre. És tulajdonképpen alig várja. A régi élet tapasztalatai, örömei és persze bánatai segítségére lesznek, barátok veszik körül, akik közül mindenki tenni akar valami érte, értem, értünk. Köszönöm mindegyiküknek, a barátságuk nagyon sokat segít.
És Csipkerózsa lassan felébred százéves álmából...
0 megjegyzés