Zöldfülü, "elsőbálos" építkezőként rengeteg dologra nem gondoltam. Szerencsére -talán a tervezés körüli nehézségek kiegyensúlyozására- a Gondviselés olyan kivitelezővel ismertetett meg, aki ugyan megizzaszt kérdéseivel, de nagyon komolyan veszi a feladatát.
Az első pillanattól tudtam, hogy mivel nincs vezetékes gáz, másként kell megoldanom fűtést, meleg vizet. A pellett kazán adta magát, de az például eszembe se jutott, hogy bizony meleg víz nyáron is kell, a kazánt táplálni pedig lehet, hogy akkor macera. Szóval kellenek bojlerek is. Aztán a villanyszerelő, aki olyan keresztkérdéseket tett fel, hogy milyen magasan legyenek a konnektorok, a kapcsolók, hogy hová kerüljenek az éjjeli lámpák konnektorai, lesz-e lába az ágynak, vagy támlája...
Szóval rákényszerítettek, hogy mindezt -és még nagyon sok mást is- végiggondoljam. És ez hihetetlen jó érzés volt. Valahogy egyre kézzelfoghatóbbá válik minden, és természetesen egyre inkább érzem a felelősség súlyát is. Vajon jól gondoltam? Vajon felnőttem már a feladathoz, vagy csak nagyot álmodtam?
Bízom benne, hogy véghez tudom vinni, amit elterveztem, hogy Csipkerózsa Vendégház nem csak számomra jelent majd sokat, hanem vendégeimnek is. Hogy tökéletes hely lesz pihenésre, kikapcsolódásra, álmodozásra...