Jelentem: eddig sikerült betartanom -szinte- minden újévi fogadalmam. Az egyetlen amiben lemaradásban vagyok, a blog. Merthogy az utolsó bejegyzésem óta legalább hármat írtam már fejben, és ez az első, amivel megtaláltam a billentyűzetet is.
Először arra gondoltam, zanzásítva leírok mindent, amit az elmúlt pár napban megfogalmazódott bennem, de optimista vagyok, és várok, míg egyenként le nem írom őket.
A többi fogadalom megy, mint a karikacsapás. Vagy valami ilyesmi.
A heti menü előre összeállítása, leírása azért is jó, mert rákényszerít az igazán változatos főzésre. Mert ugye visszalapozok egy hetet, és látom, hogy bizony a múlt héten is volt már mondjuk krumplistészta, most tehát valami mást kell kitalálnom. Szóval gondolkodom, tervezek, és eszembe jutnak olyan ételek, amiket már ezer éve nem ettem, nem készítettem. Itt van például gyerekkorom nagy kedvence, a kolbászos zöldbableves. Sok-sok zöldbabbal, krumplival, kolbászkarikákkal, tejfölös galuskával, tárkonnyal, fokhagymás tejföllel habarva, jó sűrűn, jó forrón, pici csípőssel bolondítva. És tulajdonképpen ez így már nem is leves, hanem egytálétel. Tegnap ebédeltük, a maradék pedig holnap levesként várja a sorsát, utána tejszínes-vargányás spagettit eszünk majd. Azt is kitaláltam, hogy kenyérsütésnél lecsípek kis tésztát, amit megtöltve, megkenve valamivel/valamikkel sütök meg zsömlének, csigának, táskának, akárminek. Így nem csak szendvicset tudok Istvánnak reggelire csomagolni. Kenyeret meg amúgy is kétnaponta sütök.
A múlt héten szerdától szinte csak sütöttem-főztem, csütörtökön István ünnepelte névnapját a munkahelyén, szombat-vasárnap pedig a szülinapját ünnepeltük itthon. Csudafinom dolgok készültek, van néhány fotó is, ezeket hozom hamarosan.
Végül szeretném megköszönni a kedves, őszinte és biztató szavakat. Sokat segítettetek, és már egészen másként a jövőmet, jövőnket. Új terveink is vannak, de ezek megint egy másik posztban "íródnak" majd le.
Most mennem kell, egy kis "Lesemaus" ácsorog itt mellettem, és hajtogatja, hogy "kömböm, kömböm", ami annyit jelent, hogy könyvet szeretne olvasni. Én pedig boldogan teljesítem kívánságát.