Mondhatnám, ez itt a reklám helye...15 évesen itt jártam először osztálykiránduláson. Terecsenyben, a kulcsosházban. Nagyon jól éreztük magunkat, kirándultunk, tollasoztunk, fociztunk, beszélgettünk, szalonnát sütöttünk, élveztük a csendet, a nyugalmat, az erdőt.Ezért gondoltam, hogy itt is csapok kis hírverést az Aligvár Kulcsosháznak. 40 férőhelyes, hatalmas kerttel, árnyas fákkal, meleg vizes zuhannyal, tűzrakóval, fűthetően. Gyereknek, felnőttnek egyaránt érdekes programokkal, osztálykirándulásokra,...

Read More

  /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Cambria Math"; panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:roman; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1610611985 1107304683 0 0 159 0;} @font-face {font-family:Calibri; panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1610611985 1073750139 0 0 159 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-unhide:no; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:"";...

Read More

/* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Cambria Math"; panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:roman; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1610611985 1107304683 0 0 159 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-unhide:no; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} .MsoChpDefault {mso-style-type:export-only; mso-default-props:yes; font-size:10.0pt; mso-ansi-font-size:10.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt;} @page WordSection1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt...

Read More

Megtörtént. Egy évvel és tíz nappal azután, hogy megtudtuk, új Élet költözik hozzánk. Árnyas fák, madárcsicsergés és friss, balzsamos erdei levegő. Pont, ahogy egy erdei tündérhez illik.Minden éppen úgy sikerült, ahogy terveztük. Boldogságos, gyönyörűséges nap volt Borbála Mária Julianna Ildikó keresztelője.Köszönet érte lovag dr. Balázs Zoltán plébánosunknak, aki mindannyiunk számára feledhetetlenné tette a szertartást, Ildinek és Iminek, akik...

Read More

Vannak napok, amikor valahogy minden kicsit sötétebb. Nem biztos, hogy tudom miért, egyszerűen csak valami fura szomorúság van bennem. Ilyen napokat élek mostanában. Szeretem a borús időre fogni, vagy az előttem álló nagy feladatoktól való félelemre. Pedig szeretem a borús nyári napokat, és nyitott vagyok az új feladatokra.Persze, ha Borcsára nézek, kerek lesz a világ, kisüt a nap....

Read More

Máris pontosítanom kell, mert a narancssárga lavór alján ez áll: műanyag tál. Szóval Borcsa tálban strandolt. De ne szaladjunk előre...Szombat hajnalban keltünk. Én Borcsa miatt, ő azért mert éhes volt, aztán meg már nem volt kedve visszaaludni, István pedig füvet nyírni. Még a nagy meleg előtt. Így mire igazán felkeltem, azaz Borcsa visszaaludt, már a frissen nyírt kertben,...

Read More

Néhány napja már forgatom magamban a dolgot, de nem akartam, hogy nyafogásnak tűnjék, ezért inkább visszatartottam. Aztán hajnalban, miközben Borcsa mesélt nekem, úgy döntöttem, csak leírom. Mert nem csak mi vagyunk így, és mert nem bánom.Mi ugyanis idén nem nyaralunk. Több okból sem. Először is, Borcsa szerintem három hónaposan kicsi még ahhoz, hogy kirángassuk megszokott kis világából hosszú...

Read More

Bár néha én sem tudok ellenállni a gyorséttermek kalóriabombáinak, a gyerekeket igyekszünk minél távolabb tartani tőlük. Borcsával nem lesz nehéz dolgunk, hiszen 57 lelket számláló kis falunk egyelőre nem jelent kihívást egyik étteremláncnak sem, de a nagyok, nagyvárosi gyerekként bizony többször megfordultak már ilyen helyeken. nemrég, mikor a házilag készített -amúgy isteni- pizzát csak tologatták a tányérjukon, megkérdeztem...

Read More

Túl rózsaszín volt. Azt hiszem. Nekem legalábbis.Valahogy jobban illik hozzánk, az életünkhöz, az álmainkhoz, a gondolatainkhoz a zöld, a természet. ...

Read More

Két hete már "csellel, csalással" sikerült rávennem a fiúkat, hogy megkóstolják a paradicsomot, és mivel életben maradtak, és rájöttek, hogy a paradicsom nem is rossz, két dolog következett. Az egyik, hogy konyhai üzenőtáblánkra kiírtam: Dávid halált megvető bátorsággal legyőzte a gonosz fél paradicsomot; a másik pedig a cukkini.Mi imádjuk, mindenféle formában, és elhatároztam, hogy ők is megszeretik majd....

Read More

Az ablakok nyitva vannak, mióta végre tényleg nyár van.Miközben Borcsát szoptatom, már érzem, de igazán intenzív addigra lesz, mire mi is lefekvéshez készülődünk. Szinte tapintani lehet, annyira édes, finom, balzsamos.Hársillat. Északi völgyünkben picit később és talán kicsit tovább is virágzik, mint máshol. Délelőtt nem érezni, csak a rengeteg méh folyamatos döngicséléséből halljuk, hogy "valami van". Az erdő széle...

Read More

"Milyen jó, most már hárman vagyunk lányok!" Ezzel a mondattal indította Eszter a hétvégét, bennem pedig rögtön megmozdult valami, amit eddig nem éreztem. Hirtelen valóban nagycsaládos lettem. És ettől más lett az egész hétvége. Végre -egy év után először- igazi család voltunk. A gyerekek terítettek, közben beszélgettünk, az étkezések alatt nagyokat nevettünk, és így valahogy jobban csúszott minden,...

Read More

Az egyik döntő érv annak idején Csipkerózsa mellett a kertben lévő rengeteg gyümölcsfa volt, elsősorban az égig érő cseresznyefa. Persze akkor nem gondoltam arra, hogy azt a sok-sok cseresznyét le is kell szedni majd valahogy.:-) Nos, most úgy néz ki a dolog, hogy legalábbis tűzoltólétra kell, hogy le tudjuk szedni az eszméletlen mennyiségű gyümölcsöt. Nagyszemű, későn érő cseresznye,...

Read More

Alig több, mint egy éve, hogy gyökeresen megváltozott az életem. Hosszú idő óta mindig az élet sűrűjében voltam, a munkám volt a legfontosabb dolog az életemben, talán előrébb való volt a magánéletnél...Aztán megismertem Őt. És pillanatokon belül eldőlt, hogy itt élem majd le az életem, Vele, jöban-rosszban. És a gyerekekkel. Mert hirtelen nagycsaládos lettem, bár csak hétvégekre, szünetekre,...

Read More

Gyerekkorom legszebb emlékei nagymamámhoz, az ő házához, kertjéhez, konyhájához fűződnek.Óvodából, iskolából hazatérve vagy a konyhában a kissámlin, vagy a lugasban a padon ültem, és meséltem el neki a napom. Vagy csak figyeltem, hogyan dagasztja a kalácsot, pogácsát, pucolja a tyúkot, kacsát, vagy főz valami egyszerűt, finomat. Órákig beszélgettünk, miközben ő sustyázott.Mikor nagyobb lettem, órákra elbújtam a kertben, a...

Read More

Bár megfogadtam nagyjából egy hónapja, hogy rendszeresen, gyakrabban jelentkezem naplómmal, ez valahogy mégsem sikerült. Egyszerűen minden percemet kitölti az Anyaság.:-) Pedig annyi mindenről kellett volna/kellene beszámolnom...Úgy tűnik, lassan valóban elindul az építkezés, szépül a kertünk, telik a veteményes, gyűlnek a fűszernövények. Van új fűnyírónk, amivel most már gyerekjáték lesz akár hetente lenyírni a füvet, virágoskertünket minden erre járó...

Read More

Van, hogy az ember hall egy kedves dallamot, és dúdolni kezdi. Aztán egyszer csak azon veszi észre magát, hogy órák, napok óta ugyanazt dúdolja, és hiába próbál másra figyelni, mást énekelgetni magában, csak visszatér az édes dallam.Valahogy így vagyok én Borcsával. Leültem, hogy írok a faluról, tervekről, alakulóban lévő érdekes dolgokról, közben pedig egyre a babakocsiban alvó pici...

Read More

Amikor Borcsa még a pocakomban volt, tele voltam félelmekkel. Féltem, hogy nem értem majd, nem tudom, mikor mire van szüksége, hogy türelmetlen leszek vele, hogy nem leszek jó anya, nem tudok megfelelni az elvárásainak.A kórházban töltött hosszú idő alatt pedig lassan, de biztosan rám tört a szüléstől való félelem. Nem a fájdalomtól féltem, hanem a bizonytalantól, vajon tudom-e...

Read More

"Ő az, kit pont ilyennek láttam Mikor izgatottan vártam Hogy csak ő jöhet Ő az, s mit önmagamról hittem Mindent félre kellett tennem Ez már az új szerep Változom, hogy megfejtsem őt Bámulom, s lelkembe lát Hallgatom a jövőidőt Hogy merre visz tovább..." ...

Read More

A türelem állítólag rózsát terem. Türelmes embernek gondolom magam, most mégis egyre türelmetlenebbül várom, hogy megismerjem Borbálát.Tudom, születését nem sürgethetem, nem tehetek semmit, amíg ő úgy nem dönt, fogja kis bőröndjét, és végre megérkezik. Apró jelecskéket ugyan küld már, de hogy pontosan mikor láthatjuk végre, azt nem tudni. És tulajdonképpen ettől olyan gyönyörű és izgalmas ez az időszak...Nem...

Read More

Nem, nem valami egzotikus dolgoról szeretnék mesélni...Sarimának a medvehagymát hívják mifelénk. Azt a medvehagymát, amitől tavasszal isteni, lágy fokhagymaillata van az erdőnek, ami beborítja az avart, hogy szinte lépni sem tudunk tőle. Hihetetlen finom, enyhe fokhagymaíze van, jó főzve, sütve, no és persze nyersen, csak úgy rágicsálni vajaskenyér mellé, vagy csak magában.Lassan szezonja van, de a mai hóesés...

Read More

Míg mások fokföldi ibolyát, primulát, mindenféle tavaszi és kevésbé tavaszi vágott virágot kaptak tegnap nőnapra, Borcsát és engem óriási meglepetés és öröm ért. István egy kb. 50 cm magas hegyi mamutfenyővel köszöntött bennünket.Még sosem volt saját mamutfenyőm. Sőt, ha belegondolok, semmilyen fenyőm nem volt még sosem. Nem is tudom, mióta vonzódom ennyire a fenyőkhöz, de azt hiszem a...

Read More

Legalábbis a kertben bújó hagymások, és a fáinkon folyamatosan hangosan csivitelő madarak szerint. Persze a tavasz illatát azért mi is érezzük, még akkor is, ha kint most viharos a szél, és hol esik, hol meg csak szomorú szürke minden. A tavasz mindig hihetetlenül izgalmas volt számomra. Gyerekként alig vártam, hogy hazaérjek az iskolából, első utám a nagymamámhoz vezetett...

Read More

Az életem, eleitől kezdve, tele volt vadrózsaágakkal. Néha a dér megcsípte vagy a fagy elcsípte ezeknek az ágaknak a rügyeit, de volt úgy, hogy a rózsaszín virágok pillangók módjára teleülték, s majd bogyókkal is kedveskedtek.(Tamási Áron: Vadrózsa ága)Mikor néhány napja azon gondolkodtam, milyen címkét is adjak Borcsáról szóló bejegyzéseimnek, újra és újra a "csipkebogyó" jutott eszembe, de valamiért...

Read More